Az élet nehéz oldala

Úgy érzem, nehéz napok jöttek rám. Na nem azért, mert menstruálok… (Habár, nemrég bevallottam magamnak, hogy a világ egyik legnagyobb találmánya a fogamzásgátló tabletta. Ha tudná mindenki, aki nem szedte, s akinek soha nem kellett szedni – pl. mert férfi – , hogy milyen minőségi különbséget hoz az ember lányának életébe!) Na de nem ezért nehezek a napjaim, s nem is firtatnám azt, hogy miért. Hisz ez nem lényeges, inkább az fontos, ugye, hogy nehezen élem meg a napokat. Panaszra nincs is okom, minden megy a maga rendje és módja szerint, munka, tanítás, gólyabál és Hot Jazz Band koncert, néha egy kis borocska, egy kis szerelem, etyepetye, dumaparti, ezaz. Gyerekek szeretete, ragaszkodása, kreativitása, jó filmek, jó könyvek, kutyák szaglászása az utcán, finom őszi illat, ihletek. Sok mosolygó arc, villanó szem, internet és új zenék. Jóbarátok, ínyencségek. Egy-két kiló pluszba, ami csak az egómat próbálja kikezdeni, de egyelőre nem sikerül. És mégis….

Mégis, sejtem mi van a dolgok hátterében. Az nagyon rossz, amikor a legjobb indulattal sem teheted azt, hogy ne bánts meg valakit. Amikor úgy teszed ezt, hogy nem akarod, csak egyszerűen így korrekt. És megbántani még mindig jobb, mint becsapni, mint hazudni neki. Mert jobb, nemde?