Zsúfoltság

szeptember 10, 2006

Tegnap, mikor épp a munka, az alkotási folyamat közepén vagy, akkor kell menned, hogy verjék szét a lakásod, kalapáccsal essenek neki a falnak és tegyék rendbe a villanyszerelést, már amennyire lehet egy régi lakásban. A tulaj, szegény elég vén és tehetetlen, de mégis elég szerény és jóindulatú (senki nem nézné ki belöle, s talán mégsem annyira az, mert megemlítette, hogy nyugdíj elött is ö milyen virilis – mintha valakit is érdekelne…), szóval ö meg a felesége által kicsit megfélemlített villanyszerelö várt rám vagy egy órácskát az ajtóban. Hümmhümm.

Na nem baj. Mert estére én is annyira lefáradtam, hogy elmentem Bulgiba unicumozni (ha már Lepi megkívántatta velem rímekbe szedve). A Bulgiban aztán megismerkedtem Borisszal, a 4 hónapos golden retrieverrel, akit elneveztem Bercinek, mert olyan volt. És megért volna több unicumot is. De hazamentem alukálni Szimattal.

Nem tudom, erröl miért számoltam be. Csak azért, mert unom már az angol szövegelést.

Reklámok

Bevezető

szeptember 10, 2006

Úgy tervezem, hogy beállok rendszeres bloggolónak. Kíváncsiságból: mit hoz ki belőlem. Jó lenne képekkel színesíteni, egyelőre még nem hiszem, hogy akarok annyi időt tölteni vele.
Hegyi Réka ajánlotta ezt az oldalt, s megpróbálom majd a yahoo-ról áthozni, amit eddig írtam. Rájöttem, hogy nem kell másoknak olvasni a blogot, nekem jó látni, amit írtam. Szóval magamnak írom. Jegyzet. Már rég hiányzik egy ilyesmi. Sok jó gondolat elszáll a fejemből, pedig jó lenne, ha meglennének valahol. Ennyi a terv. Elég minimalista.